udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
177
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-177
Névmutató:
Parászka Boróka
2000. július 19.
A következő tanévtől választható tantárgy lesz a meghirdetett pályaorientáció és tanácsadás óra. A tanügy reformja elkerülhetetlen, mégis elhamarkodott és kellőképpen nem megalapozott ez az újítás, jegyezte meg a cikkíró. Az sem egyértelmű, hogy valóban célszerű-e tanrendi keretek közé szorítani egy ilyen vállalkozást. Varró Éva pszichológus, a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ koordinátora, a Bolyai Nyári Akadémia nevelési programjának vezetője feltérképezte azt az elméleti hátteret, amely elengedhetetlen egy ilyen típusú tanácsadói munka végzéséhez. A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartott erről előadást. A különböző országokból érkező résztvevők (erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági tanárok) különböző pedagógiai hagyományokat hoztak magukkal. Együttműködésük esélyt adhat arra, hogy meggyökerezzen a reform. /Parászka Boróka: Bolyai Nyári Akadémia. Neveléslélektan pedagógusoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./2000. szeptember 12.
A múlt héten a linzi Caritas vendégei voltak a Csibész Alapítvány meghívottai. A fiatalok számára jutalomút volt az egyhetes üdülés. /Parászka Boróka: Csibészek Ausztriában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./2000. szeptember 13.
Csíkszeredában jelenleg 2222 református hívet tart nyilván Hegyi István lelkipásztor. A szeredai reformátusok többsége betelepülő. 1990-ben elkezdték a templomépítés előkészítését. A most épülő templom költségeinek egyharmadát a hívek adományai fedezik. Hollandiából érkezett adományok értékesítéséből származik a második harmad. A fennmaradó költségeket a kolozsvári püspökség, a Kultuszminisztérium, a svájci HEKS és a Gustav Adolf Alapítvány állta. /Parászka Boróka: Református közösség: növekvő gyülekezet - épülő templom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./2000. szeptember 22.
A budapesti Akadémiai Kisebbségkutató Műhely és a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Munkacsoport szervezésében szept. 21-én kezdődött Csíkszeredában a Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok elemzése Kárpát-medencei magyar településeken című, műhelyvitával egybekötött kerekasztal-beszélgetés. A program célja a Kárpát-medence tizenhét településén - köztük Apácán is - a lokális identitás és az interetnikus kapcsolatok vizsgálata. A kiválasztott falvak magyar hagyományokon alapuló települések, közösségeik aránylag zártak. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 21./ A kutatások eddigi eredményeiről számoltak be a résztvevők. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa felvezetőjében elmondta: szükség van egy alapos népességszerkezeti felmérésre, kutatóprogramra, a program részeként pedig egy részletes székelyföldi társadalomkutatásra. A cél az, hogy az átfogó elemzés kisrégiós kutatásokból épüljön fel, megfelelően dokumentált anyag révén váljanak követhetővé a népességszerkezet változásai. Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai kutatócsoport vezetője úgy vélte, hogy minden ilyen vizsgálat alapját az esettanulmányok képezik. "Le kell számolni a nemzettudatra vonatkozó metaforákkal, tudományosan értelmezhető fogalmakra van szükség, és számolni kell az identitás alakulását befolyásoló gazdasági élet törvényeivel is." - mondta Bíró A. Zoltán. /Parászka Boróka: Reális kép a magyar identitásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./2000. szeptember 25.
Szept. 23-án átadták Csíkszereda első református templomát, melyet dr. Csiha Kálmán püspök szentelt fel. Képviseltették magukat a templomépítést támogató hollandiai és svájci gyülekezetek is. /Parászka Boróka: Református templomavató. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Több mint kilenc éves munka eredményeként készült el a templom. Hegyi István lelkipásztor elmondta, hogy a csíkszeredai református egyházközség 1887-ben alakult meg. A megyeszékhely, majd az iparosítás miatt egyre többen költöztek Csíkszeredába, ahol 1977-ben 570 református élt, lélekszámuk mára elérte a 2260-at. Az imaház számukra már kevésnek bizonyult. /Növekvő református közösség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Hegyi István református lelkész emlékezett a kezdetre: a hívek háromezer aláírással ellátott ívet hoztak: ennyien követelik a templomépítést. Hegyi István a polgármesteri hivatalhoz fordult, kérve, biztosítsanak egy területet erre a célra. A tiszteletes huszonhatszor ment el a polgármesteri hivatalba, végül sikert ért el. Az építkezést 1991 júniusában kezdték meg. /Daczó Dénes: Templomot avattak a csíki reformátusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2000. október 3.
Ma Hargita megyében a legelőrehaladottabb az oktatási reform. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta: a megye legnagyobb gondja, hogy rengeteg a nehezen ellátható, akadozva működő iskola. A meglévő 627 intézmény nagy részében szakképzetlen munkaerővel pótolják a hiányzó pedagógusokat, a falvakban tanuló gyerekek megközelítően sem részesülnek olyan színvonalú oktatásban, mint városi társaik. - A meglévő több mint félezer intézmény helyett elegendő lenne csupán húsz iskolaközpont. A központosítás révén megoszlana az a pénzügyi teher, amely az önkormányzatokra hárul, hiszen a társult településeknek közösen kellene fenntartani egyetlen intézményt. Fel kell kutatni azokat az országos és uniós alapokat, pályázati lehetőségeket, amelyekből támogatható az átalakulás. /Parászka Boróka: Folytatódik a reform. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./2001. február 22.
Kísérleti jelleggel megjelent Hargita megyei önkormányzata havi tájékoztatójának első száma, a Megyeháza. A Megyeházával egy időben a román nyelvű laptárs is megjelent Comitatus címmel. A szerkesztőbizottság tagjai, a hivatal munkatársai - Kassay János, Máthéffy Mária, Oláh-Gál Elvira, Parászka Boróka, Sánduly Edit és Vágássy Alpár - rendszeresen tájékoztatni szeretnék az olvasókat a megyei vezetés tevékenységéről. A Megyeháza további kiadására vonatkozóan febr. 23-i ülésén dönt a Megyei Tanács. /Megjelent a Megyeháza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./2002. szeptember 14.
Tonk Márton Tavaszy Sándor életművét ismertető monográfiája (Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában. Pro Philosophia, Kolozsvár - Szeged, 2002) bátor vállalkozás. Tavaszy számos kérdésben hagyatkozott filozófiai fegyvertársaira, "nem túl eredeti" néhány jelentős problémát illetően. Tonk Márton kötete tartalmazza az általa vizsgált életmű bibliográfiáját. /Parászka Boróka: A letűnt hagyomány egyik szelete. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./2002. október 4.
A Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ tíz éve alakult meg és eddig kétszáz könyvet adott ki. Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője több mint tíz évig könyvtáros volt. A kiadó sorozatai sokat mondanak olvasóiról is: Bibliotheca Transsylvanica, Műterem, Mesevonat, Nagyapó mesefája, Barangolás a Székelyföldön (útikönyvek), Erdély hegyei (turisztikai kalauz), Dióhéjban és vannak még önéletírások, kortárs szépirodalmi alkotások stb. Tőzsér József, a kiadó igazgatója harminc éve dolgozik a könyvkereskedelemben és munkássága kezdete óta hangsúlyozza a személyes találkozás semmivel sem helyettesíthető szerepét és értékét. Könyveik közül Szabó Gyula Képek a Kutyaszorítóból című önéletírása nagy port kavart. Domokos Géza Igevár című Kriterion-emlékei pert vonzottak a Kriterion-embléma kapcsán, ami díszítőelemként jelent meg. /Parászka Boróka: Kétszáz könyv. Beszélgetés Kozma Máriával, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztőjével. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./2002. november 8.
Egyre-másra jelennek meg a memoárkötetek. Domokos Géza Éveim, útjaim, arcaim című kötetében saját választásairól vallott. Tisztázni akarta az 1989 utáni fordulatot követő eseményeket. "És működött bennem természetesen az önigazolás reflexe is." - jelentette ki. "Ideológiailag elkötelezett, az elmúlt rendszerhez közel álló ember voltam, aki aztán a fordulat másnapján elfordul a korábbi politikai világtól, amelynek részese és képviselője. Ennek a fordulatnak az őszintesége, elfogadhatósága érdekelt. Szembe akartam nézni a felmerülő gyanúval." Domokos Géza Moszkvában végezte az egyetem egy részét. "Páskándi Gézának például az írásmódja, valóságérzékelése olyan, hogy előbb-utóbb tragikus összeütközésbe kerül a hatalommal, a valósággal. És azért, hogy dolgozhasson, önmaga lehessen, emigrálnia kellett. És én ezt elfogadtam, szükségesnek láttam" - vallotta Domokos Géza. /Parászka Boróka: Az emlékezés körei. Domokos Géza új memoárkötetéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./2003. február 7.
Január 22-én Budapesten, az Írók Boltjában rendezett könyvbemutató volt a nyitánya a Tízéves a Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ rendezvénysorozatnak. Tőzsér József igazgató bemutatta a csíkszeredai kiadót és beszélt a tervekről. Mostani különlegességük Bodor György A székely nemzetségi szervezet című kiadványa. Az évtizedek óta kiadásra váró kézirat a székely őstörténet vitatott kérdéseit taglalja. Másik könyvük Kányádi Sándor Szürke szonettek című kötete két kiadásban is napvilágot látott. /Parászka Boróka: Amikor egy könyv élni kezd. Közönségtalálkozón a Pallas-Akadémia Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.7./2003. február 26.
Febr. 25-én ülésezett a Communitas Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium jóváhagyta a 2003-as nyilvános pályázatokat elbíráló szaktestületek összetételét. a/ Sajtó: Kelemen Hunor - elnök , Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Magyari Tivadar, Miklósi Ildikó, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond. b/ Könyvkiadás: Kovács András Ferenc - elnök, Dávid Gyula,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Jakab Elek, Dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István,Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László. f/ fiatal képzőművészek, zenészek, írók részére ösztöndíjalapoz hoznak létre. Ösztöndíjbizottság: Markó Béla - elnök , Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád,Szilágyi István. /Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató, 2003. febr. 26., 2319. sz./2003. március 7.
Gyergyóremetén a helyi gyergyóremetei Cseres Tibor Közművelődési Egyesület író-olvasó találkozót szervezett a Pallas-Akadémia Könyvkiadóval. Parászka Boróka, a kiadó szerkesztője először Kelemen Hunor költővel beszélgetett a versekről, majd dr. Márton László újabb technikatörténeti könyvének, a Vízimalmoknak a bemutatására került sor. /Bajna György: Író-olvasó találkozó Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./2003. március 21.
Zöld Lajos új kötetéről /Kölcsönkért élet, kamatra. Visszaemlékezés, Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ beszélt. A memoár műfaja szerint szubjektív szöveg. A gyergyószárhegyi művésztelep létrehozása, a Ferenc-rendi kolostor, Lázár-kastély restaurálása, európai hírű képtár alapítása jelentős esemény volt. Ezt örökítette meg emlékezésében. Visszaemlékezése szerint "a városban őskommunista diktatúra tombolt" a hatvanas években. Zöld mindezt a város műveletlen, őskommunista vezetőiről mondta el, nevek említésével. A szerző jó véleménnyel van Domokos Géza, Kántor Lajos vagy Gálfalvi György múltbeli szerepléséről. Csibi István árvaházi gyerekből multimilliárdossá vált vállalkozó vagyonának eredetéhez sok árnyék és suttogás társul, Csibi viszont kijelentette: a törvény előtt is bármikor, bárkinek rendelkezésére áll. Csibi István Fodor Sándor, Szabó Gyula, Sütő András vagy Lőrincz György könyveit kiadja - tetemes ráfizetéssel. Zöldi elmondta: barátaival húsz éven át egyetlen bani ellenszolgáltatás nélkül kastélyt, kolostort épített, európai hírű képtárat létesített, ennek ellenére őt minden elképzelhető dologgal megvádolták. Zöldi a jelenlegi helyzetről is kifejtette véleményét: a radikálisok a hatalommal való örökös konfrontációban, az igényekre való folyamatos rálicitálásban, a román államtól független nemzeti közigazgatási egységek megteremtésében látják a magyarság jövőjét. A mérsékeltek a célt a román társadalom demokratizálásával kívánják elérni. /Parászka Boróka: Kölcsönkért élet, kamatra. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./2003. április 8.
Tízéves a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés, a romániai magyar könyvkiadás fontos intézménye. Csíkszeredában legalább tíz rendezvényen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen író-olvasó találkozókon tekintett vissza a kiadó és szerzői gárdája az elmúlt esztendőkre. A kiadó 70 százalékban hazai, 20 százalékban magyarországi írók, 10 százalékban pedig Nyugaton élő szerzők könyveit jelenteti meg folyamatosan. A tíz esztendő mérlege: 225 kötet. A Pallas-Akadémia Kiadó házi szerzői között van például Kányádi Sándor, Sütő András, Domokos Géza, Pomogáts Béla, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Egyed Ákos, Fodor Sándor, Kozma Mária, Farkas Árpád, Páll Lajos és a Heidelbergben élő Hajdú-Farkas Zoltán. Marosvásárhelyen a Bernády Közművelődési Központban ápr. 4-én szerveztek a kiadóval és a szerzőkkel találkozót, melyen Nagy Miklós Kund szerkesztő köszöntötte Tőzsér Józsefet, a kiadó igazgatóját, Kozma Mária főszerkesztőt, Markó Béla költőt, Gálfalvi Zsoltot, a Romániai Magyar Pen Központ elnökét, Pomogáts Béla irodalomtörténészt, az Illyés Alapítvány elnökét, Kovács András Ferenc költőt és Parászka Boróka kiadói szerkesztőt. Gálfalvi Zsolt úgy vélte, a Pallas-Akadémia ebben a kultúraellenes világban is képes volt szellemi műhellyé válni, akárcsak a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis. Markó Béla megjegyezte, 1989 után kiderült: van múltunk, amire építeni lehet. A szépirodalmat jórészt magyarországi támogatás tartja el, lassan-lassan a romániai költségvetésből is várható támogatás. Megszaporodtak szépirodalmi jellegű kiadványok. Van Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, van az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) a Romániai Magyar Pen Klub, folyamatosan megjelenik a kolozsvári Korunk, a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, és Nagyváradon új irodalmi folyóirata, a Várad. /Lokodi Imre: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./ 2003. október 9.
Bukarestről Marosvásárhelyre költözött A Hét c. lap szerkesztősége. Augusztusban látott utoljára napvilágot - bukaresti hetilapként, és előreláthatólag okt. 23-án kerül ki a nyomdából az első "marosvásárhelyi" lapszám. A régi belső munkatársak közül Ágoston Hugó marad, ő "rontja" majd az átlagéletkort a maga 59 évével. A többi szerkesztő fiatal. A hírek szerint a 27 éves Parászka Boróka lesz az A Hét felelős szerkesztője, aki Bukarestből Marosvásárhelyre költözött. Kelemen Hunor képviselőről az a hír járja, hogy lapigazgató lesz, 35 éves, és körülbelül ugyanannyi a költő Jánk Károly, aki várhatóan szintén belső munkatárs lesz, mint ahogy a laphoz szegődik a 31 éves Papp Sándor Zsigmond író, újságíró és a 28 éves Fazakas Attila is. /(Máthé Éva): Drasztikus fiatalítás A HÉT szerkesztőségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./2003. október 16.
Okt. 23-án Marosvásárhelyen indul újra A Hét hetilap, várhatóan 1500 példányban. Bukarestből átteszi székhelyét Marosvásárhelyre, mivel ott biztosított a megfelelő infrastrukturális és szellemi háttér. A Hétnek Kelemen Hunor a lapigazgatója, viszont nem lesz főszerkesztője, hanem két vezető szerkesztő áll majd az élén, Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka. A régi gárdából egyetlen ember marad: Ágoston Hugó. Az irodalmi rovatot Jánk Károly és Szabó Géza szerkeszti; Könczey Elemér és Irsai Zsolt pedig a látványtervért, a grafikai arculatért felel. A lapnak egyfajta vitafórumjellege lesz. Kelemen Hunor gyakorló politikus, nem jelent veszélyt a lap függetlenségére. Kelemen Hunor nem szól bele a folyóirat belügyeibe, nem is közöl a lap hasábjain. A hetilap továbbra is a művelődési minisztérium kötelékébe tartozik, bár távlatilag gondolkodnak a tulajdonosváltáson. /Papp Attila Zsolt: Független lapot szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./2003. október 23.
Több hónapos szünet után ismét megjelent A Hét. A hetilapot immár Marosvásárhelyen szerkesztik. Lapigazgató Kelemen Hunor, a két vezetőszerkesztő, Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka. Parászka Boróka kifejtette, az A Hét teoretikus hetilap, kritikai lap. Az első számban Nánay István közölt szatmári színháztörténetet. Gáll Ernő Naplójáról értekezett Kántor Lajos, Szilágyi Júlia és Mester Béla. /N. M. K.: Újra standokon A Hét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./2003. november 7.
Az A Hét közéleti és kulturális kritikai hetilap nov. 5-én mutatkozott be Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Parászka Boróka felelős szerkesztője szerint a lap fő célkitűzése, hogy interaktív legyen: az olvasónak írják, az olvasó segítségével. Nincs megcélzott közönsége, nem határozták meg, hogy kinek szól a lap. Ágoston Hugó főmunkatárs hangsúlyozta, kritikai lapról van szó, megpróbálják pótolni a művészetkritikai, irodalmi lapok hiányát. A színházi kritika is teret kap egy teljes oldalon. /Farkas Imola: Új "A Hét". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2003. november 18.
Egyre színesebb és gazdagabb a sajtópiac Erdélyben. Valójában ez közönséges propaganda: az RMDSZ önigazolása a valós cél. Az RMDSZ számos központi és helyi orgánuma mellé újabb sorakozott fel: az RMDSZ bihari szervezete "időszaki kiadványként" jelentette meg nyolc újságoldalon a Bihari Szövetség című közlönyt, a megyei napilap, a Bihari Napló mellékleteként. A bihari RMDSZ lapjában csak a pártvezetés iránt végletekig lojális választott tisztségviselők neve jelenhetett meg. Hargita megyében "havonta megjelenő tájékoztatót" ad ki a megyei tanács, egyszerre kettőt is: egyet magyarul Megyeháza címen, egyet románul Comitatus címen. Az RMDSZ-es többségű önkormányzat megvalósításairól olvashatunk mind a nyolc oldalon. Marosvásárhelyen újraindult a tavasszal Bukarestben megszűnt A Hét című hetilap, igazgatója az RMDSZ médiapolitikusaként elhíresült Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, felelős szerkesztője a szakmában ismeretlen kezdőnek mondható Parászka Boróka. A Hét balliberális irányultságú. Ugyanazok írogatják szinte ugyanazt, amit eddig is írogattak a Korunkban, Látóban, Helikonban. Új lap jelent meg Udvarhelyen is, Székelyföldi Közélet a címe, ingyen osztogatják a levélpapír formátumú nyolc oldalas, erőteljesen balra húzó lapot. /T. P.: Erdélyi magyar pazar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./